Azért ez szinte hihetetlen, hogy hetek óta tél van. Erre évek óta nem került sor. Van nagy hó, meg hideg, latyak és hóhalom, jobbra balra hóhányók. Építettünk a múlt hétvégén a parkban a Z. családdal egy gunyhót, hóból persze. Majd megszólalt! Jött a park hivatalos Mindenlébenkanálja is, ki egyből magáénak érezte az ötletet, s lassan a meleg teáskordé ábrándjain úszva tervezgette, hogy mennyi legyen a belépő a gunyhóba. A miénkbe! Szemtelen fráter.
A kisujjam lassan magához tér, de azt hiszem örök emlék marad.
Jaj, a halaink. No meg a csigák. Vettünk pár újat, akik behurcoltak valami járványt, ettől lett nagy hullás. Maradtak kevesen, de talán erre várt a csigazsák, s végre, több meddő alkalom után, kiscsigák vették be magukat a vízbe. S valahonnan előbukkant 4 irinyó-pirinyó hal is. Nőnek. Pótlóhalak, meglepetésileg.
Gyermekeim egész héten itthon leledztek velem, mert K előkapta a szokásos mandulasztorit, amit most már úgy ítél a fülorrgégész, hogy kinyírandók. Orrmandókkal együtt. Így hamarost lesz nemulass a manduláknak. Jujj.
Ó, múlt pénteken ovis farsang volt. Gyerkőknek meg előző nap, 4-én. Muskétások voltak a szentjeim, de csak az egyik volt rémületes. A pénteki felnőtt farsang elég decens volt, de szerencsére H. néni, a párja, M. és Á. jó társaságot adtak ahhoz, hogy végre elég hülye lehessek. Volt tombola is, amin nyertem egy üveg bort, meg valami ferde lelkű gyertyagyáros maradékjaiból összeállított gyertyakelyhet(amit orvul ottfelejtettem).
Fázik a kezem, szerintem túlteljesítettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése