I put a spell on you - négyszer

A lufi- és partykellékárus bácsi

Csak üvegkavicsot szerettem volna venni. A suli közelében van egy régi, nem csilli-villi, ragadósajtós lufi- és partytermékeket árusító bolt, ahol mindenféle izgalmas dolgot lehet kapni, így gondoltam megpróbálom, hátha van üvegkavics.

"Várjon csak, nézze, nagyon óvatosan kell eltenni, mert törékeny! Dobozt tetszik hozzá? Nem?! Akkor most szépen csomagoljuk csak be...nem, ne tegye így el, mert összetörik! Na, itt egy kis selyempapír...így ni...(cellux tép, ragaszt), na, hova is tettem...itt van, na...még ebbe a kis zacskóba beleteszem, de nagyon vigyázzon rá útközben....(zacskóba bele, és lassan, komótos mozdulatokkal betekeri a zacskóba is, cellux tép, ragaszt)..ne tegyem bele még papírba? félek így összeroppan, ha nem teszi el gondosan...ne? na jó, akkor .... szülinapi gyertya, 3-as...60 Ft lesz kérem! Kellemes hétvégét uram!"

......és az ember már majdnem üdvözülten kisétált a törékeny, 3-as számú gyertyával a boltból.

Egy kosár mélyén még nekem is talált egy zacskó kék színű üvegkavicsot. 300 Ft volt. 

9 nappal a Mirena után

Kicsit hullámzó kedélyállapot, de ez a sajátom.
Ma észrevettük, hogy száradnak a pötyik?!
A hasam fáj, de közel sem olyan kínzóan, mint eddig.
Asszem mégsem vagyok aszexuális.

vízzelteltszarvasnyom szomorúság

tudtam. 

tegnap hejehuja kedvem volt.

és az sem tört le, hogy apjuk helytelenítően néz, hogy nem éppen következetes nevelési elveket követve nyihogok-vihogok vagy éppen élenjárok a hülyeségben a fiúkkal.

de lehet azon nem röhögni, hogy K egyszercsak eltűnik a sötét padkán séta közben, s bár hallom a ploccsot-zuttyot, meg ahogy elterül a földön, de három mp-cel később komikusan felpattanva a földről lezserül továbbhalad, miközben cérnahangon süvölti, hogy "Jól vagyok!"...tiszta montipájton....(szomorú kicsit később lettem, mikor rötyingélés közben odasúgja nekem, hogy daddy különben mérges lenne...jahjj)

és azon is lehet röhögni, hogy Dé este jelentőségteljesen nekikezd, hogy "Mami! és azt még nem is mondtam, hogy ma a suliban..." és akkor az ember lánya, - aki pedig ismeri a fiát - azt hiszi, majd valami csillag a matekra, vagy hasonló napi csodaközlés várja....de a mondat így fejeződik be: "..ma a suliban rakétát kakiltam!"

Őrületes! Főleg a délutáni úszásra sietés közben megejtett, szállóige-gyanús esemény után, mikor Dé tűrhetetlen ingerét nem bírta tovább, és egy fánál engedett a múzsának. Az kellett, hogy legyen, mert visszajőve megtudtam, hogy "Mami, egy macit pisiltem a fára! Csak az egyik füle kisebb lett...hmm..Mami, egy Füles Macit pisiltem a fára!". 

Ezek után elég valószínű, hogy családunkban az elmész macit rajzolni?, vagy csinálok egy rakétát egyedi jelentéstartalommal fog bírni.

na de a tegnapi röhincs eredménye a mai fonnyatag kedvem. ilyenkor hova a fenébe tűnnek a boldogsághormonjaim? kinevettem őket magamból tegnap és most újratermelem? miért kell mindig ez a fel-le? akkor máskor csukott szájjal fogok nevetni.

és tényleg, ahogy kedvencünk egyik alakja, Berzsián érzett...közelít a vízzelteltszarvasnyom szomorúság...

"Berzsián költő utálta a rosszkedvet. A mások rosszkedvét is, de a magáét kiváltképp.

Most éppen kiváltképp utálkozott. Mert olyan szomorú volt, mint egy lyukas serpenyő.

- Ha a gazdád szomorú, szomorkodj te is - mondta mérgesen a bajszának, és kackiásról konyára állította.

- Te se különbül - oktatta szép, tömör szakállát, és egy fránya mozdulattal összeborzolta.

Vészjósló tekintettel nézett a bútoraira, de azoknak egy szót sem kellett szólnia - olyan szomorúak voltak, amilyenre csak ódon, barna bútorok képesek.

Kókadtan ült hát szomorú szobája közepén a konya bajszú, borzas szakállú Berzsián.

- Semmi kétség - vigasztalta magát -, ha egyszer szomorúság-világbajnokságot rendeznének, úgy nyernék, mint a pinty. Két testhosszal. Azazhogy két lélekhosszal. Lévén ez inkább a lélek dolga.

De valahogy nem vigasztalódott meg a kilátásba helyezett világbajnoki címtől.

- A lyukasserpenyő szomorúságból lassan belesüllyedek a hervadtdália állapotba - mondta keserűen, s ahogy kimondta, máris olyan szomorú lett, mint egy hervadt dália.

De itt aztán megmakacsolta magát.

- Ne tovább! - kiáltott, mert jól tudta, a hervadtdália állapot után már csak az elázottzászló, majd a vízzelteltszarvasnyom szomorúság következhet. Azokból pedig napokig nem lehet kikászálódni.

..."

Mirena - az új vesszőparipám

Nem tudom, hogy a google keresés változott-e tavaly óta, vagy én lettem ügyesebb, de elképesztő mennyiségű negatív infot találni a Mirenaról.

Baromira nem érdeklenek az orvos majd megmagyarázza oldalak, mert azok között elvétve akad vélemény, ami nem úgy szól, hogy "elképzelhető..lehetséges"... Olyanok, mint a jó kertész, hogy "Mondja, mitől barna a tujám levele? - Kiszáradt a télen. - De hiszen direkt nedvesen tartottam! - Na látja, akkor azért!" 

No de ott vannak a személyes beszámolók, és tapasztalatok! Az első ilyet olvasva csak hüledezel, aztán azt gondolod, hogy basszuskulcs, nem beképzeltem, de az ötödik-tizedik olvasmány után már azt érzed, hogy egy Hitchcock film szereplője vagy, s nem kell túlbonyolítani, a cím adja magát: "A spirál". Ezt aztán lehet szó szerint, meg odavissza, szerteszana átvitt értelemben is magunkévá tenni, és velős és igaz, és képzeteket kelt. Jó cím, na. Majd máskor megírom a forgatókönyvet, most hasogat a fejem.

Na ja, mirena-megszabadulós hadművelet okán persze ismét keresgéltem, és bukkantam is erre-arra.

Pl arra, amiről a dokinőm nem regélt, de talán nem is tud ilyenről (sem), a Mirena kivételét követő időszak sokak számára rémisztő álommá válik, aminek nevet is adtak: Mirena Crash. Pl az Everythingmom.com oldalon is olvashatunk róla, majd 200 kommentelővel megspékelve. 

Persze nem mondom, ebben az esetben is volt olvasgatnivaló a dobozban, de én még életemben nem találkoztam olyan cuccossal, aminél a lehetségesen fellépő negatív mellékhatások nagyobb! százalékban jelentkeztek volna, mint amiket nem tapasztalunk.

Lehet, hogy valami olyan vallási csoport tagjaként kellett volna születni, ahol aztán nincs kecmec, a dugás egyenes következménye a gyerek, ha fogékony/termékeny vagy, akkor rengeteg gyerek, mert ha tilos védekezni, akkor tilos. Nah. 

És akkor nincs nyafogás hormonokkal játszó, velünk kísérletező orvostudományról. Punktum.

(ahogy magamat ismerem, lenne már vagy 24 gyerekem, juj)

Day 1 - Got rid of Mirena, azaz Mirena mentesítő hadművelet teljesítve

....szóval megszabadultam a Mirénától.

Nagyjából azok a tünetek tehetőek fel a listára, amik a múltkor leírtam. És most kiváncsian figyelem, de leginkább reménykedve, hogy mi lesz az elkövetkezendő hónapokban.

A dokinő elkerekedő, s kissé hitetlenkedő fejjel hallgatta, hogy mi a bajom, de ugyanerre jutott, hogy akkor nézzük meg, mit szólok/tapasztalok egy év múlva. Azt is hozzátette, hogyha "csak" lelki okai lennének a tüneteknek, amit erre fogok, akkor is érdemes kivenni. Még meg is lengette ott nekem a spirált, hogy elhiggyem, hogy kijött a csiga a házból...

Rajongani csak azért nem rajongott az ötletért, mert ő nem csinál abortuszt, én meg olyan könnyen esek teherbe, ahogy más mittomén elmosogat egy tányért...hmm, na jó, van akinek az nehezésre esik. Akkor pl ahogy felhúzza a bugyit...na, azt azért gondolom nagyobb gyakorisággal és rendszeresebben tesszük. Szóval úgy. 

Még épp nyitva volt a DM, így gyorsan beugrottam felszerelkezni olyan évek óta nem használt női cuccossal, mint betét, meg gumi! Szemeztem még egy nagy bálányi vattacsomaggal is, de talán arra nem lesz szükség. Bizarr módon egy szintén este kilenc körül betétet vásárolni szándékozó nő óhatatlan vágyat érzett arra, hogy kitárgyaljuk a betétek milyenségét, illatát, és viselkedésüket a viselés során. Azonban sokkal nem tudtam most hozzátenni a beszélgetéshez, - mivel a Mirena egyetlen előnye, amellett, hogy nem estem teherbe, az volt, hogy menzeszem sem volt gar nicht - szóval maximum a feneketlen mélységű empátiámmal váltam vele eggyé a téma síkján. Végül a négycseppes aloe verás volt nála a befutó. Én meg arra tekintettel, hogy akár a Niagara is elönthet, a gazdaságos nagykiszerelésre utaztam.

Sajnos a kotongumi vásárlást egyedül kellett megoldanom, mert a beszélgetőpartneremnek a betét volt az egyetlen vágyott tárgya, és lelépett. Pedig szerintem tudott volna tanácsokat adni...

Ha belegondolok gumit utoljára 1826-ban használtunk. Jesszus, ismét ifjúnak érzem magam! Lehet majd jól rettegni, meg napokat számlálni, és a gumiba beleunva egy időre kikapkodósban nyomni, majd utána megint gumi, majd ...atyám, már nem is tudom, hogy volt?!

Nem is tudom, hogy most akkor éjjel-nappal kitömve kell járni?